Gyermekkorunk óta ott él bennünk valamiféle kép róluk, létük ténye egyfajta természetességgel volt jelen a gondolatainkban. Felnõtt korunkra többségünk talán már csak a fantázia világában talál számukra helyet, és a mesék birodalmába számûzi õket. Felmerül a kérdés: kik is az angyalok? Mi a szerepük az életünkben? Mi a feladatuk?
Görög angelosz szó jelentése: hírnök. Különbözõ nevek alatt Eurázsia minden kultúrája ismeri; megemlítik már õket az akkád, ugariti szövegek is. Az angyalok változatai az egyes mitológiákban küldönc, trónálló, védelmezõ, törvényvégrehajtó, lélekvezetõ szerepet töltöttek be, égitestek mozgatói voltak, csillagok és bolygók megszemélyesítõi.
Atlantisz elsõ korszakában az angyalok szoros közelségben éltek az emberekkel. Az atlantisziak az õ irányításuk és felügyeletük alatt éltek, egy olyan bensõséges és meghitt kapcsolatban, amely Atlantisz felemelkedésének és virágzásának a kulcsa volt. Az angyaloktól, illetve Istentõl való elfordulás lett végül az "Arany Fény Birodalmá"-nak a veszte, Atlantisz második korszakában. Ekkor a „Mi", illetve az „Õ" helyébe az „Én" lépett. A következmények: félelem és halál.
Az atlantiszi nyelv az angyallényeket az „ang-el" szóösszetétellel határozta meg. Ennek jelentése: életet adó isteni fény. Fény Isten fényébõl, erõ az Õ erejébõl. Napjainkban talán így fogalmazhatnánk: fénylények, energialények, önálló tudattal rendelkezõ erõk.
A velük való kapcsolat, és az angyalokkal való, mély bensõséges kapcsolat - sok más ismerettel együtt - Atlantisz pusztulásával együtt elveszett, és sokáig rejtve maradt. Az a mód, ahogyan õk éltek az angyalokkal, ahogyan kommunikáltak velük, modern világunkban is elsajátítható, és talán az elsõ, és egyben elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy világunkban újból béke és harmónia uralkodjon, hiszen ezek megteremtését nem kívül kell kezdenünk, hanem elõször önmagunkban. Ennek szükségessége talán ma még égetõbb, mint valaha. |
|
